Segítsünk Laurának

Bencze Laura egy kilenc éves, tündéri kislány. Élni akarása és kitartása csodálatra méltó, de most a mi segítségünk is kell mind-e mellé. Neki kérünk segítséget, hogy meggyógyuljon, és megtörténjen a csoda,végre boldogan és egészségesen éljen!

Itt a vérképről lehet megtudni egy-két dolgot. Kérdezni is lehet e-mailben, ha valami esetleg nem tiszta, vagy nem írtam fel.:)


Trombocita

Feltöltés alatt

A vérlemezkék (thrombocyta) a véralvadásban játszanak szerepet: a vérben keringve az érfal sérülése esetén összecsapódnak, és eltömeszelik az érfalon kialakuló hámhiányt.

Az alacsony vérlemezke- (trombocita)-számot trombocitopéniának nevezik. A vér egy mikroliterjében általában 150.000-350.000 vérlemezke van. Ha a vérlemezkeszám 20.000-30.000 /mikroliter alatt van, igen kis sérülés hatására is vérzés jelentkezhet. Rendszerint azonban a 10.000/mikroliteres vérlemezkeszám alatt van csak nagyobb veszélye a vérzésnek, ilyen koncentráció mellett még sérülés nélkül, spontán is kialakulhat vérzés.


Fehérvérsejt

Feltöltés alatt

A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektőlés az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is.

A vérben levő fehérvérsejtek száma gyakran jelzi a betegségeket. Egészséges emberben egy liter vérben 4·109 és 11·109 között van a fehérvérsejtek száma, ez a vérnek körülbelül 1%-át jelenti. Az olyan betegségeknél, mint a leukémia a fehérvérsejtek száma magasabb a normálisnál, a leukopénia esetében pedig jóval alacsonyabb. A fehérvérsejtek fizikai tulajdonságai például a térfogatuk, vezetőképességük és a szemcsézettségük változhat, ha aktiválódnak, vagy éretlen sejtek vannak jelen, vagy leukémia esetén ha rosszindulatú fehérvérsejtek vannak jelen.

Típusok

  • Granulociták: olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában különbözőképp festődő szemcsék láthatók, ha fénymikroszkóppal nézzük. Ezek a szemcsék membrán-kötött enzimek, és főként a bekebelezett részecskék emésztésében vesznek részt. Három fajtájuk van: neutrofilek, bazofilek és eozinofilek, mindhárom a festődési jellegzetességéről kapta a nevét.
  • Agranulociták: olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában nincsenek szemcsék. Ezek közé tartoznak a nyiroksejtek (limfociták), az egymagvú fehérvérsejtek (monociták) és a nagy falósejtek (makrofágok).
Neutrofil granulocita: A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szállnak szembe, és általában ők válaszolnak először a mikrobiális fertőzésekre; az ő tevékenységük és tömeges pusztulásuk hozza létre a gennyet.
Eozinofil granulocita: Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése ilyen fertőzést jelezhet.
Bazofil granulocita: A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint.
Limfocita: A nyiroksejtek sokkal gyakoribbak a nyirokrendszerben. A vérben háromféle nyiroksejt van:
  • B-sejtek: A B-sejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket), amelyek hozzákötődnek a kórokozókhoz, és ezzel lehetővé teszik az elpusztításukat. (A B-sejtek nemcsak a kórokozókhoz kötődő ellenanyagokat termelnek, hanem egy támadás után egyes B-sejtek képesek maradnak az ellenanyag-termelésre, hogy 'emlékezetként' szolgáljanak.)
  • T-sejtek:
    • A CD4|CD4+ segítő T-sejtek vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben.
    • A CD8|CD8+ citotoxikus T-sejtek képesek megölni a vírussal fertőzött és a daganatsejteket.
    • A gamma/delta T-sejteknek (γδ T-sejtek) másfajta T-sejt receptoruk van, mint a CD4+ és CD8+ αβ T-sejteknek, és a segítő T-sejtekkel, citotoxikus T-sejtekkel és természetes ölősejtekkel is vannak közös tulajdonságaik.
  • Természetes ölősejtek: A természetes ölősejtek képesek megölni azokat a sejteket, amelyek erre jelet adnak nekik, mivel megfertőződtek egy vírussal vagy rákossá váltak.
Monocita: Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be.
Nagy falósejt: Az egymagvú fehérvérsejtek képesek a kizárólag fagocitáló nagy falósejtté fejlődni, ha a véráramból a szövetekbe vándorolnak és differenciálódnak.

Bizonyos gyógyszerek hathatnak a fehérvérsejtek számára és működésére. A (leukopénia) a fehérvérsejtek számának csökkenését jelenti, ami érintheti a teljes fehérvérsejtszámot, vagy a fehérvérsejtek valamelyik csoportját. Például ha a neutrofilek száma alacsony, azt neutropéniának hívják. Ugyanígy ha a nyiroksejtek (limfociták) alacsony szintjét limfopéniának nevezik. Leukopéniát okozhat például a klozapin nevű antipszichotikus gyógyszer, aminek ritkán még olyan hatása is lehet, hogy az összes granulocita (neutrofilek, bazofilek, eozinofilek) hiányzik. További ilyen gyógyszerek az immunszupresszív szerek, mint a szirolimusz, a mikofenolát mofetil, takrolimusz és a ciklosporin.

Hemoglobin

Feltöltés alatt


A hemoglobin a gerincesek esetében, a vérben, a vörösvértestekben található vastartalmú oxigéntranszport metalloprotein. A hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőktől a test többi részébe, beleértve az izmokat, ahol leadja az oxigént. A vérszegénység, a vér oxigén-szállító kapacitásának csökkenése fáradékonyságot, szédülést, fülzúgást, látászavarokat, menstruáció-kimaradást okozhat. Az alacsony hemoglobinszint legtöbbször vérszegénység, a csökkent vörösvértest-szám következménye, melynek hátterében általában vérvesztés, vashiány, B12-vitamin, illetve folsav hiánya áll. A hemoglobinszint emelkedett lehet olyan állapotokban, mely a vörösvértestek koncentrációjának emelkedésével jár: kiszáradás, vörösvértest-túltermelés, egyes tüdőbetegségek, hegyvidéki tartózkodás.
 
Hematokrit:
A hematokritérték a vérben lévő szilárd véralkotók (ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya.
Ha alacsony, az okok kivizsgálása szükséges. Oka lehet a vörösvértestek csökkent termelése (vérképzőszervi betegségek, vashiány), illetve azok fokozott vesztése, például vérzések nyomán. A szilárd véralkotók aránya csökkenhet vérvesztés (menstruációs vérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések, sérülések, illetve műtétek után), krónikus betegségek, daganatos betegségek és terhesség esetén. 
Magas értéke a vér folyékonyságának csökkenését, keringési betegségek (infarktus, agyvérzés) veszélyének növekedését okozza. A hematokritérték emelkedett lehet olyan állapotokban, mely a vörösvértestek mennyiségének emelkedésével (pl. tüdőbetegségek, tartós magassági tartózkodás, stb.) vagy a plazma térfogatának csökkenésével jár (pl. kiszáradás hányás, hasmenés, csökkent folyadék-bevitel miatt).



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 11
Tegnapi: 78
Heti: 156
Havi: 1 585
Össz.: 428 767

Látogatottság növelés
Oldal: Véreredmények és jelentésük
Segítsünk Laurának - © 2008 - 2024 - bencze-laura.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »